Mármint az esztendőnek , nem mondjuk a kolbásznak, aminél tudjuk, hogy több nap mint, ahogy a köz mondja. A karácsony, valamint az esztendő vége nálunk elég "mozgalmas" szokott lenni. Kétszer gyermekfogantatás, egyszer vakbélgyulladás, amiről végül kiderült, hogy kis Botondunk az, kórház ésatöbbi....
Közeledvén az ünnepekhez, egyik este Angyalkám hányingerre, hasmenésre panaszkodott. Botit egyedül fürdettem meg, őt pedig ágyba parancsoltam. Alvás nem lett belőle, inkább sorozatos hányás, alól-felül jött minden, epével kísérve. Éjfél felé felhívtam az ügyeletet, a telefon végén afelől érdeklődtek, görcs, fájdalom, láz van e? Nemleges válaszomra közölték, nyugodjak le, nem komoly a baj. Bazdmeg, gondoltam, nem te okádsz epét és pisilsz a fenekeden keresztül, te barom....
Kérdezte a hölgy, hogy megfogadom e azt, amit mondani fog? Gondoltam, attól függ, mit javasol ugye. Ha azt ajánlja, hogy dugjam fel a seggembe a telefonom, amiért felzavartam álmából, akkor nem valószínű...
Szerencsére ennél ánuszkímélőbb javaslatot tett. Menjek el az ügyeletes gyógyszertárba, vegyek Daedalon kúpot ( csak jól sejtettem, hogy a végén valamit seggbe kell dugni ) , meg széntablettát, ezek majd segíteni fognak. Nos, uccu neki az éjszakának, közben ima azért, hogy Botond nehogy felébredjen, mert akkor szarba lennénk, főleg Dóri, aki lábra nem tudott állni. Szerencsére utódunk mélyen aludt, így nem volt gondunk erre. Kúp be, széntabletta is, ( ez utóbbival kapcsolatban megjegyeztem, hogy olcsóbban kijöttünk volna, ha a grillező alól kiguberáltam volna egy kis faszenet, de valahogy nem sikerült oldanom ezzel a hangulatot ).
Az éjszakát két rövid bebóbiskolással ébren töltöttem, de szerencsére kezdtek hatni a gyógyszerek, így Angyalkám 24 óra alvás után jobban lett, a gyógyulás útjára lépett.
Jöhetett a karácsony, kaptam egy gyönyörű falinaptárt kamaszkorom idolja, Bery Ary festményeivel, a Mester dedikálta is, nagyon örültem neki. Kacsacomb, sültek, párolt lilakáposzta, hagymás törtkrumpli, töltött káposzta, halászlé, almás süti , házipálesz, remélem, mire ezek elfogynak, nem hozzám kell ügyeletet hívni...
Békés, boldog ünnepet kívánok mindenkinek!
Utolsó kommentek