Régen nem írtam a blogomba, valahogy nem volt ihletem, de a hétfői nap történéseit ki kell bosszankodnom valahol...
Reggel már lógott az eső lába, mikor elindultam dolgozni, na de próba-cseresznye, azért útnak indultam. Persze, mire a tetthelyre értem, már ömlött az eső. Na, a terasz burkolásnak mára annyi, így irány haza. Pici vizet kapott a rendszerem, de ezzel nem is volt gond, míg le nem szálltam az 1-es villamosról, hogy átszálljak a 99-es buszra, ami persze az orrom előtt húzott el. Ezzel még nem is lenne baj, csak ugye abban a tetves Vajda Péter utcai megállóban nincs fedett buszmegálló, csupasz, mint a meztelen csiga picsája. Negyed óra várakozás a jéghideg, zuhogó esőben és íme, megjött a busz! Boldogan lépünk át a mennyország szusszanva nyíló kapuján, majd jött a feketeleves. Sofőrbácsi közölte, hogy mindenki szálljon le a buszról, mert átvezényelték egy másik vonalra, villamospótlónak... Tarlós, a BKK, BKV jó büdös édesanyját emlegetve a sok szerencsétlen, szarrá ázott ember lekászálódott a zuhogó esőben, hogy újabb 15 percet várjon a szűnni nem akaró égi áldásban a megváltóra.
Mindez történt 2016-ban, Budapesten, ahol olimpiát akarunk rendezni, csilliárdokért épülnek a stadionok, veheted a drága bérletet, meg jegyeket az utazásodhoz, de egy szájbabaszott fedett buszmegállóra nem futja.
Magyarország, én így szeretlek...
Utolsó kommentek