Korábban már megírtam a véleményemet arról, hogy a honi építőipar a legnagyobb marhák gyűjtőhelye eme sártekén. Ez a véleményem azóta is megmaradt, sőt, erősödött. Köteteket tudnék megtölteni a memoárokkal ebben a témakörben. Egy bő fejezet csak az idióta főnökökről szólna, akik néha úgy érzik, hogy meg kell mutatniuk a tróger proletároknak, hogyan is kell dolgozni tempósan... Így esett meg az a történet, mikor az egyik építkezésen vigyorogva üldögéltem egy vödrön, körülöttem a gépészekkel, akik kérdezték, hogy mi ez a dübörgés és puffanás, ami a leendő wc-ből hallatszik. Közöltem velük, hogy a főni most késztetést érzett arra, hogy megmutassa, hogyan is kell vakolni. Na, gondolták, ennek kivárják a végét. Megnyugtattam őket, hogy nem kell fél napot itt várniuk, az efféle bemutatók 10 percnél tovább nem szoktak tartani, addigra elfogy a lendület, a szufla és a munkakedv. Így is történt. Negyed óra múlva bősz üvöltés remegtette meg a klotyó falát.

- Saaanyiiikaaa! Gyere lapáttal és talicskával!

Sanyika ( aki nem a filmbéli patásembör lova volt, hanem egy kissé alkoholista segédmunkás ) jött is és hamarosan kitolta a talicskát, ami púposra volt rakva a földre lepotyogott malterrel. Előkerült a góré is, tokától bokáig malterosan, majd fölényesen kibökte, így kell ezt csinálni fiúk. Hogy ezt mi a fenére értette, nem tudom, mert nem a vakolásra, az biztos...

Másik agytröszt főni, segíteni akart a lábazat szigetelésében. Ki is gurította a szigetelőlemezt az udvaron, majd egy lendülettel le is vágott egy adagot belőle, csak azt nem vette észre, hogy alatta volt a tulaj kertlocsoló slagja, amit a horgas késsel két helyen is kettészelt... Ugyanez az agytröszt volt az, aki megkérdezte egy teraszbontásnál, hogy hozzon é vajon gépet ( bontókalapácsot ) a régi beton felvéséséhez, vagy elég lesz a csákány is. Mondtam neki, hogy semmi gép nem kell ide, a csákány kurva jó univerzális szerszám, azzal még betont is tudok keverni... Ugyanez a jóembör volt az, aki elvállalt úgy egy munkát és adott le árajánlatot róla, hogy mikor mentünk dolgozni, tőlünk kérdezte meg, hogy merre is lehet az a cím a X.-kerületben... Az sem gyenge story volt, amikor a diplomás testvérével duóban 3 napig számolták azt, hogy adott négyzetméternyi falfelülethez mennyi tégla kell, mert ugye nem mindegy, hogy milyen vastag habarcsba lesz az a falazóblokk ültetve, meg hogy a négyzetmétert függőleges falon, vagy kiterített állapotban számoljuk. Mert ugye egy harmincas fal állva nem annyi négyzetméter, mintha eldöntöm mondjuk járdának...

A hab a tortán az volt, mikor az egyik agyoniskolázott idióta felvetette az ötelet, hogy mi lenne, ha fugázás előtt a járólapokat lekennénk olajjal, így nem kellene a lapokról is mosni a cuccost, a fugázó anyagot meg a cukrászoknál használt habkinyomó zsákkal injektálnánk a hézagokba... Ja, az olajon meg később a tulajék süthetnének fasírtot, meg grillkolbászkákat.

Nagy az isten állatkertje.