Túl vagyunk az egy hónapon, kisfiunk gyönyörű ( annak ellenére, hogy mindenki szerint kiköpött apja ). A szülő feladatokat tökéletesen lehozzuk, mondhatni ősi ösztönöktől vezérelve. Én dolgozom, mint állat, Angyalkám pedig a családanya szerepkörének nem kevésbé fárasztó szerepét viszi sikerrel. Nem szeretném, ha a blog átváltana ungyuli-bungyuli babanaplóvá, de azért talán vannak páran, akiket érdekel eme része is életemnek, így pár fotót prezentálok a nagyérdeműnek.