Két hete gondoltunk egy merészet anyával és kitaláltuk, hogy Botond napi egyszer valami püré-félét kellene hogy egyen, hiszen már nagy kisfiú. ( 4,5 hónapos volt az ötlet kipattanásakor ). Persze, nem egyik napról a másikra gondoltuk ezt a változást, volt előzménye is a dolognak, a mamájánál többször kapott már egy kanálka banánt, őszibaracklevet, főtt répát, sőt ráállt arra, hogy esténként apája-anyája szájából kinézi a vacsorát. Kedvence ( a vega, vegán, egyszóval legelésző olvasók most lépjenek tovább kérem ) a tepertő kenyérrel, ebből kénytelen vagyok adni egy körömnyi csócsát neki, különben beleugrik a tálca közepébe, de legalább is sűrű nyálcsorgatások közepette nyekereg egy falatért...
Nos, mivel nem messze van a közelünkben a kerületi piac, ahol őstermelőktől, nénikéktől-bácsikáktól lehet zöldséget, gyümölcsöt venni, amik valószínűleg nem agyonvegyszerezettek - a génkezelésről meg a derék földmíves mámik szerintem azt hinnék, hogy rokona a gépkezelésnek, amit a Lajos sógor is csinált anno a téeszcsében, svejcisapkában, diszkrét részegen - így kitaláltam, hogy a megszűnt kecskeméti konzervgyár nyomdokait taposva bébiételeket fogok gyártani utódomnak.
Nem is annyira egyszerű ám a dolog, mint elsőre gondolná az ember. Megpárolom a zőccséget, összeturmixolom, kiporciózom, be a fagyóba, etetéskor meg zutty, belapátolom Botond arcába a takarmányt. Affenéket.
Sárgarépa. Ez a nyúlcsemege nem mehet minden adagba, mert a gyermek bőre besárgulhat tőle, ha sokat eszik belőle. Főtt krumpli. Ezt a keményítő tartalma miatt nem ajánlatos sűrűn etetni utódunkkal ( meg a vidéki legendárium szerint a sok krumplitól büdösödik az ember lába ) . A sok alma pedig olyan savat csinálhat, ha a kölök ráköp egy lóra, akkor csak a patkó maradna meg belőle.
Nos, eme tudományos érvek fejben tartásával, afféle dzsémiolivér-övesgesprofesszor keverékeként eme kombinációkkal leptem meg kisfiunk pocakját : cékla-alma-banán,sütőtök-őszibarack, körte-főttkrumpli--banán, sárgarépa-alma.
Örömmel jelenthetem, Botond imádja a cuccokat, amiket apája (azaz szerénytelen személyem ) gyárt neki, annyira finomak, hogy anyukája is bejelentette, ezeket ő is szívesen enné vacsorára, szigorúan diéta szempontjából, persze. Na, azóta minden este leltárt tartok a fagyasztóban....
Utolsó kommentek